2014. március 23., vasárnap

7.rész

Damon szemszöge

Elena elment. Nem aggódom miatta. Egyszerre csak átfutott a testemen egy rossz érzés.
-Damon!-hallottam meg Elena hangját és rögtön utána siettem. Amikor megláttam nagyon ideges lettem. Eltéptem mellőle a srácot és megöltem. Elena meg volt ijedve. Egy hang sem jött ki a torkán.
-D.Damon.-suttogta majd odajött mellém és megölelt-Annyira félek. Kérlek vigyél haza.-mondta én pedig felkaptam és magamhoz vittem. Kinyitottam az ajtót majd felkaptam és felvittem a hálószobámba és leraktam az ágyra.
-Mindjárt jövök.-mondtam majd lementem és töltöttem egy pohár vizet. 
-Mi történt Damon?-kérdezte Stefan
-Megtámadta egy vámpír. Ha vele mentem volna akkor ez mind nem történik meg.
-Ne okold magad.
-Akkor kit okoljak, hmmm? Megmondanád?-kérdeztem majd gyorsan felvittem neki a vizet és a takaró alatt volt.
-Hoztam neked vizet. Idd meg.-mondtam majd odanyújtottam neki és egyből megitta. Majd visszafeküdt.
-Damon.
-Igen.
-Gyere közelebb.-mondta és én eleget tettem a kérésének. Odahajoltam hozzá és nagyon meglepődtem a következő tette miatt, megcsókolt. El sem hittem.-Köszönöm a segítséget.-mondta majd felkelt én pedig segítettem neki majd lement a nappaliba és onnan a bejárati ajtóhoz.
-Akkor szia.-mondta de mielőtt elmehetett volna magamhoz húztam és megöleltem.
-Hiányozni fogsz.-mondtam majd elment. Visszazártam az ajtót majd egyenesen a konyhába mentem. Hirtelen egy kellemetlen szagra lettem figyelmes. De valahogyan nagyon ismerős volt. Amikor felmentem a szobámba az ágyon fekve találtam az egyik régi barátomat Natalie-t.
-Damon Salvatore. Rég nem láttalak. Most még szexibb vagy. Mesélj valamit.
-Hát nagyon rég nem láttalak mikor volt már 50 éve?
-Elég hosszú idő volt. Nem de?
-Elég hosszú de még lehetett volna legalább 20 év.-fintorodtam el majd öntöttem magamnak egy kis Whiskey-t.
-Most miért mondod ezt. Szerintem éppen elég volt. Legalább láthatlak téged.-mondta majd a hátam mögé jött és megölelt.
-Ne most nincs kedvem ehhez. Hagyj.-mondtam majd kiszabadultam a karmai közül majd leültem az ágyamra és felhajtottam a pohár tartalmát.
-Látom ugyan úgy iszol még mindíg. Na de most beszéljünk másról. Láttam ám azt a lányt. Biztosan finom lehet.-ábrándozott de én idegességemben letepertem az ágyra és éreztem, hogy a szemem vörös színű lesz de nem az éhségtől hanem a dühtől.
-Ne merészelj semmit csinálni, mert azt garantáltan megbánod.-mondtam idegesen majd leszálltam róla
-Látom nagyon sokat jelent neked ez a lány. Jól van nem csinálok semmit. Megígérem.
-Reméltem is, hogy ezt mondod. És most te mesélj valamit.-tereltem a témát-Meg van még Eric. Eric a pasija. Nem tudom hogy megölte-e vagy életben hagyta. Natalie mindig is olyan volt, hogy játszadozott az étellel azaz az emberekkel. Én is ilyen voltam. Lehet, hogy ilyen leszek én is.?
-Hát tudod mi történik ha egy vámpír beleszeret egy halandóba. Előbb vagy utóbb megöli. Ez lett vele is.
-Hát nem mindenki olyan mint te.-mondtam gúnyosan
-Biztos vagy benne?
-Igen. Bár már nem ettem egy olyan fél napja.
-Hát akkor meg. Ott van Elena. Igyál belőle.
-Az ki van zárva. Nem fogok belőle inni.-mondtam idegesen és már nagyon idegesített a jelenléte.
-Pedig egyszer kénytelen leszel. Egyébként észrevettem, hogy amikor a közelében vagy Elena folyton a szádat nézte. Lehet, hogy csak arra vár, hogy megharapd.-mesélte és én nem akartam hinni a fülemnek.
-Hagyjál már. Mit tudsz te erről?
-Tudod kisebb korába, amikor Katherine-nel csókolóztál Elena folyton csak azt nézte. Lehet, hogy kicsi volt akkor de egyre jobban elkezdett érdeklődni irántad. Akkoriban még ott dolgoztam és kérdezett egy dolgot tőle. És egyből arra gondoltam, hogy szerelmes.
-Mi volt az a mondat?-kérdeztem
-Azt kérdezte: Mi az a szerelem?
-Komolyan ezt kérdezte tőled. És mit válaszoltál?
-Hát azt, hogy a szerelem az amikor a férfi és a nő kötődnek egymáshoz.
-És még kérdezett valami?
-Nem csak én kérdeztem, hogy miért kérdezi és azt válaszolta, hogy szerelmes valakibe.
-És kibe?
-Csak annyit mondott, hogy Damon.-mondta és pedig leesett állal hátradőltem az ágyamon.
-De az hogy lehet???Ezt nem értem....!!!!!!
-Pedig egyszerű. Elena szeretett téged akkor. Azért volt mindig veled mert kötődött hozzád. Nem akart elengedni és ahogy láttam nagyon mosolyogtál amikor a közeledben volt.
-Igen de csak azért mert cuki volt na meg kicsi.
-Fogadd el. Elena többet érzett irántad. Ezt nekem merte csak elmondani. Nem akarta, hogy tudd vagy elmondjam neked. Azt mondta: Ez legyen a kettőnk titka.
-Értem. Most el kell mennem. Majd jövök.-mondtam majd sietősen Elena házához mentem. Bekopogtattam a háza ajtaján és a nagynénje Lisa nyitott ajtót.
-Szia, Damon igaz?
-Igen Elena itthon van?-kérdeztem
-Igen itthon van éppen zuhanyzik. De miket is beszélek. Gyere beljebb.-mondta majd bementem.Igen van egy szabály ha beengednek bemehetsz de ha nem el kell menned.
-Köszönöm. Felmehetek hozzá?-kérdeztem
-Hát persze ha már a barátnőd.-mosolygott majd elment.
-Mi??Mindegy akkor felmentem.-mondtam majd gyorsan felmentem a szobájába és tényleg a fürdőben volt. Én csak leültem és vártam, hogy kijöjjön. Amint kijött egy hatalmasat sikított.
-DAMON!!!!Tűnés. Basszus a szívbajt hoztad rám.-mondta és a maga köré terített törölközőt fogta. Nagyon dögös volt.
-Bocsi.
-Egyébként is mit keresel itt?-kérdezte és ki volt pirosodva.
-Én csak jöttelek megnézni. Tudod, hogy minden rendben van-e.
-Persze, velem minden rendben és te? Nagyon furcsa vagy most. Minden rendben van?-kérdezte majd leült mellém. A haján is volt egy törölköző. A nyakában láttam az ereit és éreztem, hogy elváltozik a szemem színe.
-Jesszusom Damon mi történt a szemeddel?-kérdezte de én csak elfordultam. -Kérlek mutasd meg az arcodat.-mondta és én csak visszafordítottam a fejemet. Egy kicsit megijedt de nem fordult el. Inkább kíváncsi volt mintsem félt volna. Ez tetszett.
-Damon.-mondta majd közeledni kezdett hozzám majd az ajkait az enyémnek tapasztotta.  Én a hátára vezettem a kezemet és magamhoz vontam. Nem akartam elengedni. Hirtelen magára húzott és úgy csókolt tovább. Éreztem, hogy nem fogom bírni.
-Elena nem csinálhatom ezt tovább.-mondtam majd felemelkedtem róla de nem engedte. Tovább tartott magánál.-Elena. Nem bírom tovább. Muszáj lesz elmennem.-mondtam majd leszálltam róla.
-Harapj meg Damon.
-Hogy mi?Megőrültél?-kérdeztem idegesen és közelebb mentem hozzá-Nem lehet.-mondtam majd megpusziltam és azt akarta, hogy öleljem meg. Meg is tettem. A fejemet a nyakához nyomta. Próbáltam kiszabadulni és sikerült is.
-Damon. Gyere.-mondta majd megfogta mind a két kezemet és lehúzott magával az ágyra így hozzá simultam.-Kérlek.-mondta én pedig belenéztem a szemébe és megcsókoltam őt. Egyre lentebb kezdtem el csókolgatni őt majd amikor elértem a nyakához a szemfogaim megnőttek. Majd a nyakába mélyesztettem a fogaimat és éreztem, hogy a vére lefolyik a torkomon.

-Ahhh...Damon.-nyögött fel egy kicsit és megöleltem őt és ő pedig a hátamat simogatta. Nem akartam elengedni őt. De azt sem akartam, hogy meghaljon a kezeim között. Még jobban hátradöntötte a fejét és még jobban hozzá tudtam férni a nyakához. Kezdett gyengülni és befejeztem. Felkeltem és a szemeibe néztem. Megfogta az arcomat majd ő is felült. Letörölte a számról a vért és pedig megfogtam azt és lenyaltam róla. Elvörösödött egy kicsit majd közelíteni kezdett a számhoz de én előbb csaptam le ajkaira. Szenvedélyesen csókoltam őt. De tudtam, hogy többet nem mehetek a közelébe. Elváltam tőle.
-Most pihenned kell.-mondtam majd betakartam őt és adtam a fejére egy puszit.
-Maradj Damon. Legalább addig amíg el nem alszok.-mondta és én teljesítettem az óhaját. Odafeküdtem mellé majd fejét a mellkasomra tette és átkarolt. -Szeretlek.-mondta majd elaludt. Nem hittem a fülemnek. Most már sz ő szájából is ezt hallom. Hmmm...érdeked. Mindegy ott maradtam vele és a végén én is elaludtam.

2014. március 15., szombat

6.rész

Miért mentem bele?? Miért kellett beleegyeznem, hogy elmegyek vele?
-Akkor majd este érted megyek.-mondta Damon majd megpuszilta az arcomat és utána pedig szó nélkül elmentem. Remélem eltéveszti a házszámot. Amint hazaértem Lisa néném letámadott.
-Bocs de most nem érek rá. Buliba megyek.-mondtam majd elkezdtem felmenni a lépcsőn
-Csak nem a barátoddal, ha egyáltalán van?-kérdezte és kuncogott.
-Hát inkább haver. De erről most nem akarok beszélni.-mondtam majd felrohantam a szobámba és becsuktam az ajtót. Kikészítettem egy kihívó ruhát. Letettem az ágyamra és lefeküdtem. Nem akartam végignézni, hogy Damon felszed valami csajt. Estig az ágyban voltam és nem keltem fel.
-Elena itt van a barátod.-kiabált fel Lisa
-Nem érdekel.!-kiabáltam le. A fejemet a párnába temettem és nem akartam megmozdulni sem. Egy kéz simított végig az oldalamon és tudtam hogy ki az.
-Elena mennünk kell.-mondta majd maga felé fordított
-Nem akarok menni. Menj csak egyedül.-mondtam
-Velem kell jönnöd. Sőt még készültél is rá. De dögös lennél ha felvennéd ezt a ruhát. Hmmmm............el is képzeltelek benne.
-Damon lehet egy kérdésem?
-Mondjad.
-Te mindig ilyen perverz voltál, már megbocsáss??-kérdeztem majd felültem
-Én nem vagyok az csak sokan félre értik ha ezt csinálom.-mondta majd a kezét felvezette a bal combomon. Én megfogtam a kezét és elvettem onnan.
-Te tényleg bolond vagy. Amikor kicsi voltam akkor is molesztáltál?-kérdeztem idegesen
-Nem. De én vigyáztam rád minden éjjel. Szerettél velem lenni. Csak engem engedtél magadhoz nagyon közel. Minden titkodat velem osztottad meg Elena. Bennem megbíztál. A közelemben mindig mosolyogtál és velem játszottál. Nem volt nálad energikusabb gyerek.-nevetett
-És mi van Katherine-nel? Tudom, hogy gyűlölt engem mert a közeledben voltam.
-Honnan tudsz te róla?-kérdezte és idegesnek tűnt.
-Stefan elmesélte nekem. Amúgy is kiderült volna.-mondtam majd éppen fel keltem volna de Damon felém kerekedett. Meg sem bírtam mozdulni.-Engedj el Damon.
-Nem.-mondta majd hirtelen ajkait enyéimnek nyomta. Meg sem bírtam mozdulni.
-Na nem volt az annyira rossz. Vagy igen?-kérdezte
-Tudod mit menjünk el bulizni.-mondtam majd felkaptam a ruhámat és berohantam a fürdőszobába. Gyorsan felkaptam és kimentem. Damon fütyülni kezdett.
-Na jól nézek ki?-kérdeztem majd fordultam egyet és Damon magához ölelt.
-Irtó sexy vagy. Meggondolom, hogy kit viszek haza.-mondta majd a hajamba puszilt.
-Az biztos, hogy nem engem. Mi csak barátok vagyunk.-mondtam
-Ha barátok lennénk szerinted ezt megcsinálnám?-kérdezte majd neki nyomott a falnak és megcsókolt. Én eltoltam magamtól.
-Hagyj Damon. Inkább menjünk.-mondtam majd lementem a lépcsőn.-Elmentünk Lisa. Majd jövök.-mondtam majd meg sem várva a válaszát kisétáltam az utcára.
-Mehetünk?-kérdezte én pedig bólintottam. Kézen fogott és elindultunk egy közeli bárba.
A neve Mystic Grill volt. Elég érdekes név de ha már itt voltunk akkor bementünk. Mindenhol pia és táncoló testek voltak. Damon azonnal a bárpulthoz ment és rendelt magának egy Whiskey-t. Odamentem hozzá és leültem mellé. Amint odamentem azonnal flörtölni kezdett a mellette lévő lánnyal. Alig bírtam oda nézni. Elmentem onnan és elmentem egy kicsit a billiárd asztalhoz.
-Szia.-jött oda egy lány és  nagyon kedvesnek tünt.
-Helló. A neven Elena. Téged hogy hívnak?-kérdeztem
-A nevem Miley. Örvendek Elena. Nem játszunk egyet?-kérdezte majd a billiárd asztalra mutatott.
-Persze.-mondtam majd odamentem és elkezdtünk játszani. Nagyon jól éreztem magam. Egyszer Damon-re néztem és csókolózott. Fujj...... Amikor lehajoltam, hogy lőjek éreztem, hogy valaki bámul. Nem akartam oda nézni de mégis megtettem. Egy srác engem bámult Felderítette a testemet a szemével. Undorító volt. Mosolyogni kezdett majd felém közeledett.
Szia cica. Nem akarsz szórakozni?-kérdezte
-Képzeld nem akar. Húzz el innen te pöcs.-mondta Miley majd a csávó elment mellőlem.
-Wow. Ezt, hogy csináltad?-kérdeztem-Megtaníthatnál.-nevettem el magam és ő is nevetett velem.
-Majd megtanítalak egyszer. Leszünk barátok?-kérdezte
-Igen.-mondtam majd megöleltem őt. Ja egyébként így néz ki Miley:
Nagyon szép és nagyon vicces és jó a humora. Tisztára az ideálom. Nagyon megkedveltem. Örültem, hogy találtam egy ilyen remek barátot mint ő.
-És új vagy errefelé?-kérdezte majd legurított egy golyót
-Igen csak pár napja érkeztem ide.
-És milyennek találod Broken Hills-t ?-kérdeztem
-Nagyon szép város. Egyébként mindig is ide akartam költözni és most itt vagyok.-meséltem és vártam hogy elrontsa az ütést.
-Tudod mit igyunk valamit.-mondta hirtelen és a bárpult fele ment
-Félsz, hogy kikapsz ugye?-kérdeztem mind egy egoista és hallottam, hogy elkezdett nevetni.
-Én nem kaptam volna ki. Inkább te.-mondta-Két Whiskey-t.-mondta a bárpultos srácnak és az hozta az italokat. Miley azonnal megitta és pedig csak kortyolgattam-Gyere megtanítalak inni.-mondta-Az a lényege, hogy gyorsan idd meg és ennyi. Pultos még egyet.-mondta és ezt már úgy hajtottam le ahogy azt Miley mondta.
-Ügyes vagy.-mondta majd odaült mellém és beszélgettünk.
-Na jó azt hiszem megyek. Majd még találkozunk.-mondtam majd elköszöntem tőle és Damon fele vettem az irányt. Éppen a mellette lévő lánnyal smárolt és megbökdöstem.
-Mi van Elena?-kérdezte
-Elmegyek. Szia.-mondtam majd elkezdtem kifele indulni és a srác aki engem bámult megjelent a hátam mögött és elkezdett követni. Nagyon féltem és minél előbb haza akartam menni. Egyszer csak visszarántott és maga felé fordított.
-Mit gondolsz hova mész?-kérdezte majd megláttam, hogy a szeme vörös színű lesz és szemfogai látszódnak a szájában. Beleharapott a nyakamba.
-DAMON!-sikítottam és pár mp múlva Damon megjelent és eltépte mellőlem a srácot és kitekerte a nyakát. Majd ezután beleszúrt egy karót és a test élettelenül feküdt a földön. Megijedtem............!!!! 

2014. március 14., péntek

5.rész

Amint felkeltem előszedtem Damon képét a naplóból és akkor megint egy kép esett ki belőle de ez nem róla hanem Stefanról készült.

Wow akkor apa szerintem Stefan-t is ismeri.Akkor nem lenne róla képe. Egy igen érdekes bejegyzést találtam a naplójában ahonnan a kép kiesett.

Június 17 Péntek

Ma Damon bemutatta az öccsét Stefan-t. Derék fiatalember és jó humorérzéke van. Elena amikor meglátta odaszaladt hozzá és megölelte őt. Mivel ott álltam mellettük egy kis párbeszédet is csempészek bele.
-Hé Elena hoztam neked valamit.-mondta Stefan majd a háta mögül elővett egy kis zenedobozt. Elena nagyon megörült neki.
-Köszönöm Stefan.-mondta majd Stefan leguggolt és megölelte majd amikor kinyitotta kijött belőle egy balettozó lány és forgott. A zene ami játszódott belőle fülbemászó volt. MA egész nap ezt a dalt dúdoltam magamban. Elena megköszönte Stefan-nak és utána megjelent Damon is. Elena rögtön hozzá futott és megölelte őt. Nagyon szeretheti Damon-t. Annak ellenére ami valójában. De ez nem érdekelt. Tudtam, hogy bármit megtenne érte. Akár még meg is halna. Reménykedem benne, hogy nem így lesz. 
Nem hittem volna. Azaz még a saját szememnek sem hiszek. Damon képes lett volna értem meghalni? El kell mennem hozzá.
-Ajjj Damon. Miért nem mondtál semmit?-kérdeztem igazából magamtól és ekkor megjelent a holló.
-Elena. Gyere el. Szabadíts ki engem.-hallottam a hangot a fejemben
-Azonnal megyek.-mondtam majd elrohantam. Tudtam, hogy ha odamegyek akkor veszélybe sodrom magamat de ez ebben a pillanatban nem érdekelt. Csak mindent meg akartam tudni apámról. De szerintem anyáról is hallok majd a könyvben. Elsiettem a házhoz és természetesen a naplót is vittem magammal. Bekopogtattam az ajtót és Damon nyitott ajtót.
-Szia Elena. Hogy-hogy itt vagy?-kérdezte és a hangjából mintha az szűrődött volna le, hogy nem örül a látogatásomnak.
-Damon hol van?-kérdeztem
-Valahol. Nem tudom.-nem tudom miért de éreztem, hogy hazudik.
-Akkor bemennék ha nem bánod. Beszélgessünk el egy kicsit erről.-mondtam majd felemeltem apám naplóját és beengedett. De közben Damon járt a fejemben.
-Nos mit akarsz tudni?-kérdezte
-Mindent de csak rólatok. Milyen körülmények között változtatok át. Úgy értem vámpírrá.?-kérdeztem majd leültem egy fotelba és vártam, hogy mondjon valamit.
-Hát tudod, régen volt már. De minden részletére emlékszem. Az 1800-as években kezdődött. Akkor még derék fiatalember voltam az apád szerint.
-Mint ezen a képen?-kérdeztem majd kihalásztam a naplóból a fényképet és megmutattam neki.
-Igen, pont mint ez. Nos egy éjszakán történt valami. Valami szokatlan. Feltűnt a városban egy lány. A neve  Katherine. A szomszéd földesúrnak a lánya volt. Nagyon kedvesnek tűnt. Beszélgettünk vele és nagyon jól kijöttünk. Téged nem nagyon szeretett főképp azért, mert Damon közelében voltál.
-Tehát ez a Katherine nem kedvelt. Ugyan csak egy kislány voltam. Akkor meg miért nem kedvelt?-kérdeztem
-Hát tudod. Amikor Katherine-nel beszélgetett akkor nagyon jól szórakoztak. De egyszerre csak megjelentél te és akkor Damon-nek sokkal jobb kedve lett, mint amikor vele volt. Láttam rajta, hogy nem igazán díjazta. Majd ezután összejött Damon Katherine-nel. Majd az első éjszakán amikor együtt voltak mint kiderült Katherine vámpír volt.
-Tehát akkor ő változtatta át?-kérdeztem
-Igen. Utána pedig én következtem.
-Ezt most, hogy érted?
-Egyszer fel kellett neki vinnem valamit de már nem emlékszem, hogy mit és akkor szó szerint az ágyában kötöttem ki.  Engem is megharapott és megitatott a véréből így én is vámpírként értem meg a hajnalt. Speciális gyűrűt kaptunk ami nem engedi, hogy elégjünk a napon. Nos visszatérve. Katherine bábjai voltunk. Folyamatosan játszott velünk és az apáddal is. Nem néhányszor megcsapolta őt.
-Istenem ha most élne megölném.-szorítottam ökölbe a kezem.
-Nyugodj meg. Az egyik éjjel az apukád csinált egy készüléket ami felismeri a vámpírokat így könnyen végezni lehetett velük.
-És ti, hogyan menekültetek meg?-kérdeztem
-Az apukád nem bántott minket. Azt mondta, hogy menjünk el jó messzire. Nem akart minket megölni főleg Damon-t nem. Ezért is ragaszkodik hozzád annyira Damon. De valahogy megváltozott. Most már csak az érdekli, hogy öljön és ártatlan embereket manipuláljon. Ez az ő élete.
-Nem akarok hinni a fülemnek. Meg kell keresnem Damon-t.-mondtam majd felálltam és keresni kezdtem a házban. Nem találtam meg. Egy kicsit szomorú voltam.
-Hol van Damon??-kérdeztem idegesen
-Mondtam, hogy nem tudom.
-Tudom, hogy tudod. Mondd el nekem.-fenyegetőztem és a kezeimet ökölbe szorítottam
-Gyere megmutatom.-mondta Stefan majd levezetett a pincébe azt sem tudtam, hogy van pince.-Ott van az utolsó tömlöcben.-mondta majd elment én pedig odarohantam és kinyitottam sz ajtót. Verejtékezett és gyengének tűnt.
-E....Elena.-sóhajtotta majd felnézett
-Én vagyok az Damon.-mondtam majd leguggoltam elé és megöleltem.-Annyira aggódtam érted. Azaz Stefan aggódott érted.-hazudtam majd elváltam tőle.
-Hogy vagy?-kérdezte
-Hát én meg vagyok. De egy kis vér kellene. Nem adsz kölcsönbe?-kérdezte majd közeledni kezdett felém.
-Nem Damon. Állj le. Inkább keresek neked valahol. Ha egyáltalán van nálatok.
-Igen van. A hűtőben van. Csak egy csomaggal hozz.-mondta és elmentem míg nem találtam egy hűtőt. Kivettem belőle egy tasakot és visszamentem hozzá és odaadtam neki. Rá sem bírtam nézni ahogy a vért kortyolgatta.
-Köszönöm.-mondta majd elhajította az üres tasakot majd odajött mellém és leült.
-Jobban vagy?
-Igen. Most már jobban. Egyébként mennem kéne csajozni ma este. Nem akarsz velem jönni?-kérdezte hirtelen Damon
-Miért mennék el veled?
-Csak mert kell a társaság. És mert kell a társaság.
-Hú de szűkszavú vagy Damon Salvatore.-mondtam majd megráztam a fejem
-Honnan tudod hogy Salvatore a vezetéknevem?-kérdezte
-Apám naplójába minden bele van írva. Még képet is találtam rólad benne.

2014. március 12., szerda

4.rész

Damon Szemszöge

Mit műveltem? Istenem ez az átkozott vámpír ami bennem lakozik. Megrémítettem az egyetlen lányt akit talán szeretni is tudok. Ahogy Stefan belépett az ajtón letámadtam.
-Hohó nyugi Damon.-mondta majd a bal kezét a vállamra tette.
-Mi van vele? Mi van Elenával?-kérdeztem és próbáltam visszafogni magamat.
-Ő jól van. Éppen alszik. vagy legalább is próbál aludni. Mit műveltél vele?-tette fel a kérdést amit hallani sem akartam tőle.
-Meg akartam ölni őt. A vére szinte égeti a torkomat.-mondtam majd elmentem tőle és töltöttem egy kis Whiskey-t majd legurítottam a torkomon.
-Figyelj ha azt akarod, hogy ne haljon meg akkor nem mehetsz a közelébe.-mondta és igaza volt. Nem akarom, hogy meghaljon.
-Akkor tudod mit kell tenned. Zárj be Stefan.-mondtam és egy aprót bólintott majd hihetetlen gyorsasággal levitt a pincébe és bezárt.
-Sajnálom.-mondta majd még mielőtt elmenne ezeket a szavakat mondta.-Csak hogy tudd Elena szeret téged.-mondta majd elment. Hogy mi?Elena?Szeret?? Nem akarom elhinni. Most nem mondhatom el amit akarok.

Elena szemszöge

Nem akarom elhinni, hogy Damon ezt tette velem. Jó beismerem még csak pár napja ismerem de beleszerettem. Remélem Stefan nem mondja el neki.
-Mi a baj?-kérdezte Lisa
-Semmi. Rosszat álmodtam.-mondtam majd beleettem a müzlimbe.
-Nem akarsz róla beszélni?-kérdezte majd odajött mellém és megsimogatta a karomat.
-Nem ez túl fájdalmas lenne. Inkább nem. De a szüleimről lenne mit kérdeznem.
-Ettől tartottam. Figyelj én csak ennyit tudok adni és féltem, hogy eljön az ideje-kiment majd egy naplóval tért vissza és odaadta a kezembe. Jó vastag volt-Ez az apukádé volt. Olvass bele és mindent megtudsz.-mondta majd megpuszilta a fejemet és elment vásárolni. Felkaptam a cuccaimat és elszaladtam a temetőbe. Csak az az egyetlen hely ahol tudok koncentrálni és ki tudom zárni a külvilágot. Amint belenéztem rögtön megláttam egy családi képet. Nem bírtam tovább vissza tartani a könnyeimet. Sírtam ahogy csak tudtam de miután le tudtam nyugodni kinyitottam a naplót és egy érdekes dátumhoz érkeztem. Most azt is meg tudhatjátok, hogy miért.

Április 14. Kedd 1992

Elena az én egyetlenem. Ma játszottunk vele a feleségemmel. Jókat nevettünk. De sajnos el kellett mennünk. Így rábíztam Damon-re akiben mindig megbízok. Amint ideért átvette tőlem Elena-t és elkezdett vele játszani. Örültem, hogy van ilyen játszópajtája mint Damon. Nem akartam hogy baja essen és Damon-t évek óta ismertem. Bár nem öregedett egy szemernyit sem. Mégis megbíztam benne. Annak ellenére ami valójában volt. Elena ez neked szól ha éppen ezt a naplót olvasod. Vámpírok léteznek csak nem tudod, hogy kik azok. HA véletlenül összefutnál Damon-nel akkor add át neki az üdvözletemet és mond meg neki, hogy köszönöm azt amit értünk tett de főleg érted pöttöm.

UI:. Szeretlek és szeretni foglak örökké Elena. Ezt ne feledd el.

Még a könnyem is jobban kezdett szánkázni az arcomon. El sem hiszem, hogy ezt apa írta le. És itt volt egy kép Damon-ről még akkor tájt amikor én kicsi voltam.
Még itt is nagyon helyes volt. Vajon mi lehet vele. Remélem nem esett semmi baja vagy inkább másoknak nem esett baja. Egyszer csak megjelent egy holló. Rászállt a vállamra.
-Basszus.-kiáltottam el magam
-Elena.-hallottam egy hangot a fejemben
-Ki az. Ki van itt?-kérdeztem
-Elena gyere a házunkhoz. Ki kell engedned.
-Damon?-kérdeztem és meg voltam ijedve és reméltem, hogy nem ő volt az.
-Én vagyok.
-Én biztos nem megyek. Majd Stefan kiszabadít.-mondtam majd elhessegettem a hollót majd miután elrepült visszamentem haza. Lisa néném a kanapén feküdt és aludt. Nem akartam zavarni ezért felmentem a szobámba. Letettem apám naplóját az éjjeli szekrényemre majd én is bealudtam.
Damon fekszik az ágyon és csak egy paplan takarja a testét. Nagyon izgatott vagyok. Leírhatatlanul ég a testem és Damon vonz magához. Egyszerre csak odalibbenek hozzá és ráülök.
-Elena végre itt vagy.-mondta majd megcsókolt. Felém kerekedett majd a nyakamat kezdte ez csókolgatni. Ami nagyon jól esett eltekintve attól, hogy bármikor belém haraphat.
-Tedd meg.-jött ki a számon mint ha nem tudtam volna leállni. Kényszerítettek rá.
-Ahogy óhajtod.-mondta majd megvillantotta éles szemfogait majd megcsókolt és a nyakamnak esett. Erősen tartott majd belém harapott.
-Jesszusom.-keltem fel és nem meglepő, hogy izzadtam.Miatta. Megláttam egy hollót az ágytámlán. Kikergettem mert nem akartam hogy Damon bármilyen kapcsolatot létesítsen velem. Csak egyedül akartam lenni. Csak most az egyszer, hogy átgondoljam a dolgokat és mindet eltervezzek. De megint Ő jár az eszemben. Egyszerűen nem megy ki a fejemből........

2014. március 10., hétfő

3.rész

-Na jól van most már ideje lezuhanyoznod.-mondta Lisa majd elvette előlem a tányért.
-Jól van megyek már. Jóéjt.-nyomtam az arcára 2 puszit majd felrohantam. Gyorsan lezuhanyoztam és befeküdtem az ágyba. A rajzmappám ott volt az éjjeli szekrényen és nem meglepő megint rajzolni kezdtem. De most valahogy Damon hihetetlenül vörös szemei na meg a véres szája jutott eszembe. Ne értsetek félre. Nem vagyok oda a vámpírokért vagy ilyesmi de Damon más. Nem értem de vonzódom hozzá. Na jó nem ecsetelem tovább mert esetleg nyálasnak találnátok. De ez az igazság. Sajnos csak az álmaimban létezik. De akkor miért van egy név és egy lakcím megadva. Na amikor Lisa néném elaludt elosonok. Felvettem egy farmernadrágot és egy toppot. Nem volt annyira hideg, mint gondoltam. A leggyorsabb mód az ha kimászok az ablakon. Gyorsan megkerestem a lakcímet és elindultam. Bevallom nem szeretem a sötétet. Ezt most nem kívánom részletezni. A ház ahova érkeztem hatalmas volt. Elindultam az ajtó felé. Kopogtattam, semmi válasz. Egy kicsit lenyomtam a kilincset és belöktem az ajtót.
-Hahó van itthon valaki?-ordítottam be. Nem jött válasz ezért bentebb mentem és be is csuktam az ajtót. Kezdtem félni ekkor egy hangot hallottam.
-Stefan csináld ezt Stefan csináld azt. Nem hiszem el. Tüntesse el maga a szarát ne engem kelljen folyton csicskáztatnia.-mondta egy mély hang majd amikor elment előttem észre sem vett. Megállt majd vissza nézett. Füttyentett egyet.-Lám csak nem te vagy Elena. A bátyám már mesélt rólad. -mondta majd közeledni kezdett hozzám.
-Örvendek Stefan.-nyújtottam elé a kezemet. és ő mosolyogva megrázta a kezem majd neki nyomott a falhoz.Fájt.
-Hmm......az illatod ellenállhatatlan. Pont ahogy azt Damon mondta nekem.-mondta majd beleszagolt a hajamba.
-Ő most hol van?-kérdeztem ijedten majd a mellkasára tettem a kezem és ellöktem magamtól.
-Nem adod magad könnyen éppen zuhanyzik és ne zavard éppen táplálkozik.-kacsintott majd megpuszilta az arcom és eltűnt szempillantás alatt. Még mindíg sokkos állapotban elkezdtem a házban kóvályogni és megtaláltam a fürdőszobát. Hangokat hallottam és egy nevetést. Férfi hang volt. A kulcslyukon bekukkantottam és megláttam egy fürdőkádat amiben Damon és egy csaj volt. Nem hiszem el. Tényleg létezik. Nem akarok úgy fogalmazni és azt mondom inkább, hogy szeretkeztek.
-Damon.-suttogtam a nevét majd egyszerre csak elkezdett nevetni. Majd belemélyesztette a fogait a nőbe.
A nő felsikoltott. A fejemet fogtam és nem akartam hallani. Majd ahogy fokozatosan néztem a nő elgyengült és Damonnek hosszú vércsík kúszott le az állkapcsán majd a nyakán. Majd az ajtó felé fordította a figyelmét. Elkezdett felállni közben még mindig mosolygott. Éreztem, hogy az arcomat elönti a pír. Tökéletes volt. Hirtelen kivágódott az ajtó és előttem állt Ő.
-Nem mondták, hogy leskelődni csúnya dolog?-kérdezte majd az ajtókeretnek támaszkodott.
-B....Bocsi. D...De ez nekem nem megy. Kérlek vegyél fel valamit.-mondtam majd elfordítottam a fejem és mást kezdtem el nézni. Nem mondott semmit csak felkapott és felment velem egy szobába. Gondolom a hálószoba lehetett. Ott letett az ágyra és utána pedig a szekrényéhez ment.
-Nem sokan szoktak leskelődni utánam. Pláne nem akkor amikor fürdeni szoktam.-mondta majd felvett egy boxer majd egy nadrágot.
-Én nem leskelődtem csak megtaláltam egy címet a rajzomon és.........na várjunk csak.
-Leesett végre?-kérdezte majd leült az ágyra én pedig felültem.
-Szóval akkor éjszaka.......és a nyakamon a seb.....az mind......-bólogatott.-Úr isten ilyen nem lehet. Hogy lehettem ilyen ostoba. Szóval mi ez az egész? Mi vagy te?-kérdeztem idegesen de szó szerint letepert az ágyra.
-Az nem lenne neked jó ha elmondanám.-suttogta majd megcsókolt. Nem tudtam visszacsókolni, hogy tudom emberek vérét szívja.
-Eressz el Damon.-mondtam idegesen
-Miért is?-kérdezte-Jól meglennénk. Csak mi ketten. Egymásba habarodva az idők végezetéig. Vagy csak addig amíg ki nem szívom belőled a vért.-nyalta meg az alsó ajkát.
-Hogy lehetsz ilyen szívtelen. Hány ártatlan lányt kebeleztetek már be. Csábítottatok el?-kérdeztem és az ajkai vészesen közelítettek a nyakamhoz.
-Szóval már találkoztál az öcsémmel.-duruzsolta a fülembe
-Ahamm........-sóhajtottam.
-Tudod mit. Csinálok valami kaját neked.Tudom ez most hülyén hangzik de szükséged lesz energiára.-mondta majd lement villám gyorsan. Én kővé dermedtem az ágyon. Jellegzetes illata volt. Lesiettem a lépcsőn és finom illatok lepték be a házat. Amint beértem a konyhába Damon-t pillantottam meg és éppen tésztát csinált.
-Már le is értél?-kérdezte
-Igen. Csak egy kicsit sokkos állapotban voltam. Tudod nem minden nap történik ilyen egy lánnyal.-mondtam majd odaálltam mellé és néztem minden egyes mozdulatát. Rám mosolygott. Nem értettem az egyik percben meg akar ölni a másikban pedig azon kapom magam, hogy ennivalót készít. Nem értek semmit.
-Mindjárt kész van.-mondta majd adott egy szál spagettit.
-Puha?-kérdezte és én csak bólintottam. Leültünk az asztalhoz és elkezdtem enni.
-Damon ez isteni.-mondtam majd felcsavartam a villámra és bekaptam. Ő csak mosolygott. Amint végeztem elmosogatott(!!!!) majd ezután felmentünk a szobájába. Bevallom egy kicsit megrémisztett Damon viselkedése. Amint beléptem neki nyomott a falnak és csókolgatni kezdte a nyakam.
-Mit művelsz?-kérdeztem idegesen
-Kiszívom a véredet.-mondta majd belemélyesztette a fogait a nyakamba. Ellöktem magamtól. A szája csupa vér volt.
-Damon fejezd be.-mondtam majd elkezdtem rohanni. Amilyen gyorsan csak tudtam. Az ajtóhoz rohantam és kinyitottam azt de nem sokra mentem vele mert Stefan elállta az utat.
-Stefan. Segíts.-mondtam majd megöleltem őt és a bátya is megállt.
-Mi a fene ütött beléd?-kérdezte Stefan-Tudod mit inkább ne mond el inkább hazaviszem.-mondta majd felkapott és elrohant velem. Egyenesen a szobámba vitt.
-Köszönöm.-szipogtam
-Na ne sírj. A bátyám mindíg is ilyen volt. Felviszi a csajokat magához majd megeszi őket. Erre vonatkozóan lenne egy kérdésem. Szereted őt?-kérdezte
-M..mi??Én...n...nem.-túrtam bele a hajamba,
-Értem. Szóval beleszerettél.-sóhajtott majd felállt.
-Ne mondd el neki. Nem akarom hogy tudjon róla. Számíthatok rád?-kérdeztem
-Igen, persze. Ne aggódj. Megőrzöm a titkodat.-mondta majd elment. Én végigdőltem az ágyamon és feldolgoztam ami ma történt. Nem lehet igaz. Sőt még el sem akarom hinni. Damon egy kétszínű alak. Neki csak a lányok vére kell semmi több. 

2014. március 9., vasárnap

2.rész

Nem tudom elhinni, hogy csak egy álom volt. Az nem lehetett. Aminkor felkeltem elmentem a WC-re és utána pedig lementem Lisa nagynénémhez. Finom reggelivel várt engem.
-Jó reggelt.
-Viszont. Köszönöm a reggelit.-mosolyogtam és elkezdtem enni a pirítósomat a tojással. Közben pedig arra a gyönyörű srácra gondoltam akivel az álmomban találkoztam.
Nem tudom, hogy lehetséges-e de én beleszerettem az álompasimba. Sajnos csak egy álom de remélem többször fogok vele álmodni. Nekem nagyon megtetszett. De ha megjelenik még a nevét is megkérdezem.
-Mit mosolyogsz?-kérdezte a nagynéném.
-Semmit. Csak nagyon jól aludtam az éjjel. Jót álmodtam.-ráztam meg a fejem majd egy kicsit kuncogtam.
-Csak nem volt benne pasi?-kérdezte majd kíváncsian leült mellém és engem figyelt, hogy elmondom-e neki.
-Ez nem publikus. Majd egyszer elmondom, de egyenlőre nem mondok semmit sem.-mondtam a tényeket és ez nem tetszett neki. Nagyon rosszul eshetett neki. De nem akarom elmondani.
-Ma elmegyek egy kicsit. Felfedezem a város-kát. Majd valamikor hazaérek csak el ne tévedjek.-mondtam majd megköszöntem a reggelit és felrohantam a szobámba. Gyorsan felöltöztem. Mindössze csak egy kis táskát vittem magammal amibe belefértek a rajzcuccaim. Igen szabadidőmben rajzolok.
-Szia. Elmentem.-kiabáltam majd kiléptem az ajtón és elkezdtem körbejárni a várost. Nagyon szép hely ahhoz képest milyen kicsinek hittem. Broken Hills az a hely ahol mindig is lakni akartam. De most, hogy a szüleim meghaltak amúgy is ide költöztem volna. Ahogy most történt. Nem szeretek a szüleimről és a halálukról beszélni. Nekem is csak annyit mondtak, hogy valami állat feltépte a nyakukat és elvéreztek .Ennyi. Többet nem mondtam mert idézem "Ez szigorúan bizalmas információ". Leszarom meg akarom tudni, mi történt azon a bizonyos éjszakán. Remélem Lisa többet tud. Gondolatmenetemet megszakítottam amikor egy temetőbe ballagtam.
Nagyon szép volt. Az az angyal különösen. Odamentem és leültem a tövébe. Elkezdtem rajzolgatni. És hát nem meglepő, hogy azt rajzoltam aki az álmomban megjelent. Nagyon sok munkával járt. Nagyon részletes lett a rajzom. Ekkor hirtelen hangokat hallottam. Amint felnéztem megláttam egy hollót.
-Jesszusom.-sikoltottam fel ijedtemben-Csak te vagy az.-sóhajtottam majd visszafordultam és folytattam a rajzolást. A holló nem akart elmenni. Rászállt a térdemre és egy kicsit meglepődtem. Nem törődtem vele csak folytattam a rajzolást. Javítgattam egy kicsit és szerintem nagyon jó lett.
Íme a mestermű!!!
Ekkor a holló elkezdett krárogni majd elrepült.

Damon Szemszöge

Szóval a temetőben van. Nem hittem volna, hogy egy ilyen ártatlan kislány a temetőbe kóricálna. Nem baj. Mindjárt elmegyek és meglesem őt. Éppen egy angyalnak az aljánál ül. A háta mögé mentem mivel a lépteim hangtalanok könnyed mozdulattal ott voltam. Amint lenéztem éppen valamit rajzolt és az a valami én voltam. Hihetetlen. Nagyon szépen rajzol.
-Na mi legyen a neved rejtélyes idegen.?-kérdezgette
-Lehetne a neve Damon.-szólaltam meg és a nevemet mondtam. Felkapta a fejét és rám nézett majd a rajzra.
-ÚR ISTEN. Te nem lehetsz vagyis amm....nem értem.-túrt hosszú barna hajába és értetlenül bámult rám.
-Nyugodj meg.-csitítottam majd a karomat kinyújtva közeledtem hozzá.
-N....ne gy..gyere közelebb.-mondta és az arca fal fehér volt.-Mi történik?-kérdezte majd felém emelte a tekintetét. Közeledni kezdett. Az egyik karjával az arcomat akarta megérinteni és egyre közelebb volt hozzám. Egyre szűkült közöttünk a hely és ekkor megérintette az arcomat. Éreztem az ereiben csorgó vért. Nem bírtam magammal. Magamhoz rántottam és megcsókoltam őt. Nagyon meglepődött és nem csókolt vissza. Nem is vártam. Elkezdtem lentebb csókolgatni majd amikor a nyakához értem éreztem, hogy a szemeim vörös színűek lesznek és szemfogaim megnőnek készen arra, hogy a nyakába mélyesszem.
-D...Damon.-suttogta a nevem.
-Sajnálom Elena.-mondtam majd beleharaptam a nyaka zsenge bőrébe. A vére íze kifogástalan volt. Éreztem ahogyan a lábai megremegnek. Tartottam a kezemmel és magamhoz öleltem szorosan. Tudtam vagy éreztem, hogy többet érzek iránta. Már a jelenléte is felizgat. Sőt nagyon szép lány azt be kell ismernem.
-Damon. Engedj el. Nem érzem jól magam. Ahh.....-mondta erőtlenül majd elváltam a nyakától és a szemeimbe nézett ami hiba volt.
-Nyugodj meg. Most is álmodsz. Ülj le vissza a helyedre és csukd be a szemed majd 2 perc múlva nyisd ki. Emlékezz erre a pillanatra.-mondtam a szemébe és megcsókoltam őt. Ezután már azt tette amire kértem. Visszaült és leült majd becsukta a szemeit. Annyira tökéletes volt. De én egy szörnyeteg vagyok. Egyébként is várnak otthon. Ő csak ízelítő volt. Nagyon fincsi volt. De mielőtt elmentem volna oda írtam a nevem és a lakcímemet. Nem tudom miért de odaírtam majd ezután eltűntem a gyorsaságomnak köszönhetően. Hazarohantam ahol az öcsém már várt.
-Na mizujs azzal a lánnyal bátyó?-kérdezte karba tett kézzel és neki dőlt a falnak.
-Semmi közöd hozzá.-mondtam idegesen majd töltöttem egy kis Whiskey-t és megittam ami a pohárban volt. Amint lecsúszott a torkomon egyre jobban éreztem magam.

Elena Szemszöge

Már megint csak álmodtam ez nem lehet igaz. De olyan valódinak tűnt. Ahogyan Damon megcsókolt. Mi folyik Broken Hills városában. Ki volt ő? ÉS mit csinált a nyakammal. Visszatértem a valóságba és a kérdéseim válaszolatlanok maradtak. Amint felemeltem a rajzmappámat meghökkentem. Rá volt írva feketén-fehéren az a név. Az a név amit az álmomban hallottam. Damon és egy lakcím volt oda írva. Majd egyszer elmegyek, de most fel kell dolgoznom a történteket. Miért velem történik ez? Mindegy visszamentem Lisa nagynéném házához.
-Szia. Megjöttem.-kiabáltam majd bementem a konyhába és leültem egy székre. Narancslével megtöltöttem egy poharat és inni kezdtem.
-Szia. Csakhogy itt vagy. Csináltam sütit.-mondta majd lerakott egy tálca muffint elém.
-Köszi.-mondtam majd felkaptam egyet és mohón bele haraptam a csokis sütibe-Hmmm....nagyon finom. Csak te tudsz ilyen finom muffint sütni.
-Aranyos vagy. Kiskorodban mindig megkérdezted tőlem, hogy van-e valami süti itthon.-nevetett majd leült mellém. Elvettem a tálcáról egyet és felé nyújtottam. Ő elfogadta és elkezdte enni. Közben tejet szürcsöltünk hozzá. Isteni volt. Amikor hozzáértem a nyakamhoz mert fájt észrevettem valamit. Valamit aminek nem lenne szabad ott lennie. Nem foglalkoztam vele.


2014. március 6., csütörtök

1.rész



Gyorsan bepakoltam a bőröndömbe, hogy időben el tudjak indulni. Ma este Broken Hills lesz az otthonom, mert oda kell költöznöm. Miért? Nem tudom. Hajt valami. De egyébként ott lakik a nagynéném és mivel a szüleim meghaltak egy rejtélyes balesetben így oda kell költöznöm. Suliba nem járok mivel már nagykorú vagyok és a gimit is kijártam. Szerencsére.  Este elindultunk a bátyámmal Matt-el. Még utoljára pillantottam a régi házunkra amihez milliónyi emlék fűz. De mindegy is. Beültünk az autóba és elindultunk. Az út kb. három óráig tartott.
-Hé álomszuszék itt vagyunk.-fésülte át a hajamat Matt
-Értettem. Akkor menjünk.-mondtam de mielőtt kiszállhattam volna megfogta a karomat és visszarántott az anyósülésre. A szemeiben félelem tükröződött.
-Mi a baj?-kérdeztem
-Hát tudod én nem mehetek veled. Sajnálom.-mondta és megölelt.-Remélem megérted pöttöm.-mondta azaz hozzátette
-Tudod, hogy ki a pöttöm. ami a lábaid között van esetleg.-nevettem el magamat
-Tudod ez nem vicces. És nagyon kedves volt tőled.-mondta gúnyosan majd kiszálltam és pont a nagynéném házánál tett ki. Szép rendezett volt ahogy a nagynénémtől elvártam. Mindenhol virágok voltak. Oda vagyok a virágokért. Kiskoromban is mindíg itt voltam és szagolgattam a növényeket.
-Na akkor menjünk be.-sóhajtottam majd bekopogtattam
-Mindjárt megyek.-szűrődött ki a néném hangja és amint kinyitotta nagyon megörült.
-Szia pöttöm. Hogy vagy édesem?-kérdezte majd megölelt
-Minden rendben van. És veled? Mesélj mit csináltál eddig?-kérdeztem izgatottan mert itt soha nem unatkozok. Mindig van valami vagy a nénémnél vagy a városban. A nevemet még el sem mondtam én butus! Én Elena Sunshine vagyok 20 éves. Inkább csak ennyit mesélek el, és ennyi is elég úgy gondolom.
-Gyere be. Sütöttem sütit az érkezésed alkalmából.-mosolygott majd behívott és rögtön az asztalhoz ültetett. Kuglóf.hmmm....nyami. Miután megettem a részemet felvittem a bőröndöket és letettem az ágyam mellé. Hirtelen olyan érzésem támadt mint ha valaki figyelt volna. Krákogó hangot hallottam.Amint az ablakra néztem megláttam egy fekete hollót. Nem félek az ilyen madaraktól de ez még engem is megrémisztett. Gyorsan felkaptam egy párnát és oda suhintottam vele de berepült a szobámba. Gyorsan beszaladtam a fürdőszobába és becsuktam magam mögött az ajtót. Lihegve fújtam ki a levegőt és próbáltam visszatérni a sokkból. Ha már itt vagyok lezuhanyzok és még szerencse, hogy a pizsamámat itt felejtettem. Amint megtörülköztem felvettem egy hálóinget és kimerészkedtem a szobámba. Még mindíg ott volt. Nem törüdtem vele csak befeküdtem és elaludtam de annyira, hogy még a villanyt sem kapcsoltam le.

Damon Szemszöge

Hmmmm....elég szép ez az Elena. Még szerencse, hogy a hollómnak köszönhetően mindent látok és hallok. Nagyon finom falat lehet. Most még nem akarom bántani őt de sok lépés után kiszívom a vérét.
-Hé tesó. Min gondolkozol annyira?-kérdezte az öcsém
-Ez nem rád tartozik. Törődj a magad dolgával.-vágtam hozzá majd elment. Szerintem megsértődött rám. Mindig ez van. Na mindegy. Eldöntöttem, hogy egy kicsit meglátogatom őt. Gyorsan vettem a lépteimet majd egyszerűen felugrottam az erkélyre. Innen már be is tudtam menni a szobájába. Nem kapcsolta le a villanyt se. Amint beléptem megéreztem az enyhén narancsos tusfürdő illatát. Körülnéztem a szobájában. Minden rendezett volt. Képek lógtak le a falról. Minden olyan meghitt volt. Ahogy ránéztem ,mint ha nem csak egy ennivaló lenne. Nem is tudom, ilyet még nem éreztem. Soha. Lehet, hogy képzelődöm vagy tényleg lehet olyan hogy első látásra beleszeretsz valakibe. Érdekes....... Mindegy odamentem és leültem az ágyára. Fürkésztem az arcát. Hosszú szempillái és telt ajkai kifogástalanok voltak, akár egy tündérmesében. Csak ez nem egy happy end-el végződő történet. Ez a valóság ahol nap mint nap embereket kell ölnöm az öcsémmel együtt, hogy életben maradjunk. Éppen arra felé fordult amerre én ültem. A hajához nem mertem nyúlni mert mi lett volna akkor ha felébred és el kezd sikongatni. Nem akartam ellene semmit sem használni de ha muszáj akkor megteszem. Akár az ő biztonsága érdekében is. Egyszerre csak átkarolta a lábaimat és a fejét a combomra helyezte. Nem kicsit megijedtem. Félénkén de hozzányúltam a hajához és elkezdtem simogatni. Ahogy az várható volt. Nagyon puha és fényes volt. Engem elvarázsolt. Nem tudom, hogy mi lesz ez után.
-Mi....történt?-kérdezte hirtelen majd felkelt. Már épp sikítani akart amikor belenézett a szemembe. Ez nagy hiba volt, főleg neki.
-Nem láttál semmi. Ez csak egy álom. Most is álmodsz. Csukd be a szemedet és aludj tovább.-mondtam egyenesen a szemébe nézve és elengedett majd visszafeküdt és el is aludt. Ez meleg helyzet volt. Ki tudja, talán egyszer a sors ís úgy akarja, hogy az életben együtt legyünk. De ez nagyon nem biztos.

Tudom, hogy egy kicsit rövid lett de nagyon fáradt voltam. Remélem ez nem baj. Lesz ennél jobb is. Higgyétek el nekem. Tehát ez az első része. Remélem tetszik. XOXO