Damon Szemszöge
Mit műveltem? Istenem ez az átkozott vámpír ami bennem lakozik. Megrémítettem az egyetlen lányt akit talán szeretni is tudok. Ahogy Stefan belépett az ajtón letámadtam.
-Hohó nyugi Damon.-mondta majd a bal kezét a vállamra tette.
-Mi van vele? Mi van Elenával?-kérdeztem és próbáltam visszafogni magamat.
-Ő jól van. Éppen alszik. vagy legalább is próbál aludni. Mit műveltél vele?-tette fel a kérdést amit hallani sem akartam tőle.
-Meg akartam ölni őt. A vére szinte égeti a torkomat.-mondtam majd elmentem tőle és töltöttem egy kis Whiskey-t majd legurítottam a torkomon.
-Figyelj ha azt akarod, hogy ne haljon meg akkor nem mehetsz a közelébe.-mondta és igaza volt. Nem akarom, hogy meghaljon.
-Akkor tudod mit kell tenned. Zárj be Stefan.-mondtam és egy aprót bólintott majd hihetetlen gyorsasággal levitt a pincébe és bezárt.
-Sajnálom.-mondta majd még mielőtt elmenne ezeket a szavakat mondta.-Csak hogy tudd Elena szeret téged.-mondta majd elment. Hogy mi?Elena?Szeret?? Nem akarom elhinni. Most nem mondhatom el amit akarok.
-Akkor tudod mit kell tenned. Zárj be Stefan.-mondtam és egy aprót bólintott majd hihetetlen gyorsasággal levitt a pincébe és bezárt.
-Sajnálom.-mondta majd még mielőtt elmenne ezeket a szavakat mondta.-Csak hogy tudd Elena szeret téged.-mondta majd elment. Hogy mi?Elena?Szeret?? Nem akarom elhinni. Most nem mondhatom el amit akarok.
Elena szemszöge
Nem akarom elhinni, hogy Damon ezt tette velem. Jó beismerem még csak pár napja ismerem de beleszerettem. Remélem Stefan nem mondja el neki.
-Mi a baj?-kérdezte Lisa
-Semmi. Rosszat álmodtam.-mondtam majd beleettem a müzlimbe.
-Nem akarsz róla beszélni?-kérdezte majd odajött mellém és megsimogatta a karomat.
-Nem ez túl fájdalmas lenne. Inkább nem. De a szüleimről lenne mit kérdeznem.
-Ettől tartottam. Figyelj én csak ennyit tudok adni és féltem, hogy eljön az ideje-kiment majd egy naplóval tért vissza és odaadta a kezembe. Jó vastag volt-Ez az apukádé volt. Olvass bele és mindent megtudsz.-mondta majd megpuszilta a fejemet és elment vásárolni. Felkaptam a cuccaimat és elszaladtam a temetőbe. Csak az az egyetlen hely ahol tudok koncentrálni és ki tudom zárni a külvilágot. Amint belenéztem rögtön megláttam egy családi képet. Nem bírtam tovább vissza tartani a könnyeimet. Sírtam ahogy csak tudtam de miután le tudtam nyugodni kinyitottam a naplót és egy érdekes dátumhoz érkeztem. Most azt is meg tudhatjátok, hogy miért.
Április 14. Kedd 1992
Elena az én egyetlenem. Ma játszottunk vele a feleségemmel. Jókat nevettünk. De sajnos el kellett mennünk. Így rábíztam Damon-re akiben mindig megbízok. Amint ideért átvette tőlem Elena-t és elkezdett vele játszani. Örültem, hogy van ilyen játszópajtája mint Damon. Nem akartam hogy baja essen és Damon-t évek óta ismertem. Bár nem öregedett egy szemernyit sem. Mégis megbíztam benne. Annak ellenére ami valójában volt. Elena ez neked szól ha éppen ezt a naplót olvasod. Vámpírok léteznek csak nem tudod, hogy kik azok. HA véletlenül összefutnál Damon-nel akkor add át neki az üdvözletemet és mond meg neki, hogy köszönöm azt amit értünk tett de főleg érted pöttöm.
UI:. Szeretlek és szeretni foglak örökké Elena. Ezt ne feledd el.
Még a könnyem is jobban kezdett szánkázni az arcomon. El sem hiszem, hogy ezt apa írta le. És itt volt egy kép Damon-ről még akkor tájt amikor én kicsi voltam.
Még itt is nagyon helyes volt. Vajon mi lehet vele. Remélem nem esett semmi baja vagy inkább másoknak nem esett baja. Egyszer csak megjelent egy holló. Rászállt a vállamra.
-Basszus.-kiáltottam el magam
-Elena.-hallottam egy hangot a fejemben
-Ki az. Ki van itt?-kérdeztem
-Elena gyere a házunkhoz. Ki kell engedned.
-Damon?-kérdeztem és meg voltam ijedve és reméltem, hogy nem ő volt az.
-Én vagyok.
-Én biztos nem megyek. Majd Stefan kiszabadít.-mondtam majd elhessegettem a hollót majd miután elrepült visszamentem haza. Lisa néném a kanapén feküdt és aludt. Nem akartam zavarni ezért felmentem a szobámba. Letettem apám naplóját az éjjeli szekrényemre majd én is bealudtam.
Damon fekszik az ágyon és csak egy paplan takarja a testét. Nagyon izgatott vagyok. Leírhatatlanul ég a testem és Damon vonz magához. Egyszerre csak odalibbenek hozzá és ráülök.
-Elena végre itt vagy.-mondta majd megcsókolt. Felém kerekedett majd a nyakamat kezdte ez csókolgatni. Ami nagyon jól esett eltekintve attól, hogy bármikor belém haraphat.
-Tedd meg.-jött ki a számon mint ha nem tudtam volna leállni. Kényszerítettek rá.
-Ahogy óhajtod.-mondta majd megvillantotta éles szemfogait majd megcsókolt és a nyakamnak esett. Erősen tartott majd belém harapott.
-Jesszusom.-keltem fel és nem meglepő, hogy izzadtam.Miatta. Megláttam egy hollót az ágytámlán. Kikergettem mert nem akartam hogy Damon bármilyen kapcsolatot létesítsen velem. Csak egyedül akartam lenni. Csak most az egyszer, hogy átgondoljam a dolgokat és mindet eltervezzek. De megint Ő jár az eszemben. Egyszerűen nem megy ki a fejemből........
-Nem ez túl fájdalmas lenne. Inkább nem. De a szüleimről lenne mit kérdeznem.
-Ettől tartottam. Figyelj én csak ennyit tudok adni és féltem, hogy eljön az ideje-kiment majd egy naplóval tért vissza és odaadta a kezembe. Jó vastag volt-Ez az apukádé volt. Olvass bele és mindent megtudsz.-mondta majd megpuszilta a fejemet és elment vásárolni. Felkaptam a cuccaimat és elszaladtam a temetőbe. Csak az az egyetlen hely ahol tudok koncentrálni és ki tudom zárni a külvilágot. Amint belenéztem rögtön megláttam egy családi képet. Nem bírtam tovább vissza tartani a könnyeimet. Sírtam ahogy csak tudtam de miután le tudtam nyugodni kinyitottam a naplót és egy érdekes dátumhoz érkeztem. Most azt is meg tudhatjátok, hogy miért.
Április 14. Kedd 1992
UI:. Szeretlek és szeretni foglak örökké Elena. Ezt ne feledd el.
Még a könnyem is jobban kezdett szánkázni az arcomon. El sem hiszem, hogy ezt apa írta le. És itt volt egy kép Damon-ről még akkor tájt amikor én kicsi voltam.
Még itt is nagyon helyes volt. Vajon mi lehet vele. Remélem nem esett semmi baja vagy inkább másoknak nem esett baja. Egyszer csak megjelent egy holló. Rászállt a vállamra.
-Basszus.-kiáltottam el magam
-Elena.-hallottam egy hangot a fejemben
-Ki az. Ki van itt?-kérdeztem
-Elena gyere a házunkhoz. Ki kell engedned.
-Damon?-kérdeztem és meg voltam ijedve és reméltem, hogy nem ő volt az.
-Én vagyok.
-Én biztos nem megyek. Majd Stefan kiszabadít.-mondtam majd elhessegettem a hollót majd miután elrepült visszamentem haza. Lisa néném a kanapén feküdt és aludt. Nem akartam zavarni ezért felmentem a szobámba. Letettem apám naplóját az éjjeli szekrényemre majd én is bealudtam.
Damon fekszik az ágyon és csak egy paplan takarja a testét. Nagyon izgatott vagyok. Leírhatatlanul ég a testem és Damon vonz magához. Egyszerre csak odalibbenek hozzá és ráülök.
-Elena végre itt vagy.-mondta majd megcsókolt. Felém kerekedett majd a nyakamat kezdte ez csókolgatni. Ami nagyon jól esett eltekintve attól, hogy bármikor belém haraphat.
-Tedd meg.-jött ki a számon mint ha nem tudtam volna leállni. Kényszerítettek rá.
-Ahogy óhajtod.-mondta majd megvillantotta éles szemfogait majd megcsókolt és a nyakamnak esett. Erősen tartott majd belém harapott.
-Jesszusom.-keltem fel és nem meglepő, hogy izzadtam.Miatta. Megláttam egy hollót az ágytámlán. Kikergettem mert nem akartam hogy Damon bármilyen kapcsolatot létesítsen velem. Csak egyedül akartam lenni. Csak most az egyszer, hogy átgondoljam a dolgokat és mindet eltervezzek. De megint Ő jár az eszemben. Egyszerűen nem megy ki a fejemből........


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése